- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Gerő Erzsi /Grünstein/ (1904-1972)

Gerő Erzsi (amúgy még Grünsteinként) 1904-ben született Budapesten. A Színiakadémiát 1927-ben végezte el. Az MTI 1928 márciusában beszámolt arról, hogy az Otthon Kör művészestet rendezett. „A műsort Gerő Erzsinek, a nagytehetségű fiatal színésznőnek szavalata zárta le, amelyben Ady Endre, Heltai Jenő és Ignotus versei szerepeltek” – írta a hírügynökség.
A fiatal művésznő az akkor alakult Új Színház tagja lett. A színház a nevéhez méltó újdonsággal lepte meg a közönséget: 1928. február 10-én bemutatta Shalom An-Ski Dybuk című héber kabbalista legendáját. A darab óriási siker lett, több mint százszor játszották. Mivel ez a – mára elfeledett - színmű meghatározta az ebben egyik főszerepet játszó, és rendkívüli sikert arató Gerő Erzsi további pályáját, ide kívánkozik egy idézet Ignotus Pál kritikájából, amely, a Nyugatban jelent meg:
„Az Új Színház a Dybuk színrehozatalával olyan nehéz feladatra vállalkozott, hogy már csak ezért is megérdemli mindenki háláját és elismerését, akinek szívügye a magyar színpadi kultúra. A rendezésnek két veszedelmet kellett kikerülnie: egyrészt a merkantilitásnak, nagyvárosiasságnak, dezilluzionált viccelődésnek, üzleti önbizalomnak és erkölcsi önbizalmatlanságnak levegőjét, amelyet a zsidó gesztus és a zsidó hanglejtés a közép- és nyugat-európai ember szemében felidéz - s másrészt a magyarosságét, a metafizika és legenda nélkül való ruszticitásét, a tempósságét, az egyszerű és józan levegőét, amit a mi szemünkben a vidékiesség és parasztosság jelent.”
Egy évvel később egy újabb bemutató és egy újabb főszerep következett. Az Új Színház felújította Bródy Sándor Lyon Lea című drámáját. A Pesti Hírlap így dicsérte Gerő Erzsit:
„Arcjátéka döntő erejű alakításában, ezzel kapcsolódik legigazabban szereplő társai játékába. Mélyről jövő hangjai, vonagló tagjátéka, fojtott szenvedélyt, túlfűtöttséget, rajongó hevületet kifejezők és drámai lendületre hajlók. Nő volt és ember, - miért nem játszhat tehát mást is, mint csak egyetlen típust?”
Az év végén rövid hír jelent meg, hogy Berlinbe készülődik, majd 1931-ben arról írt az Esti Kurir, hogy a Neues Theaterben játszik. Még abban az évben férjhez ment Lengyel István lapszerkesztőhöz.
Nem tudni, hogy mikor jött haza és a hírek egy időre elfogytak. Az biztos, hogy 1934-ben fellépett Füst Milán 25 éves írói ünnepén.
1940-1941-ben játszik az OMIKE Művészakció rendezte műsorokban. 1940 tavaszán egy irodalmi-est sorozat résztvevője, ősszel Hebbel: Judit című drámájában kap szerepet. A következő évben fellép az Írók a pódiumon című rendezvényen
Itt egyfajta filmszakadás következik. Legközelebb csak 1947-ben találkozunk Gerő Erzsi nevével, amikor a Belvárosi Színház bemutatta az Egy bála rizs című drámát, amelyben Bulla Elmával együtt játszotta a főszerepet.
Ezt követően visszavonult a színpadról. Az Új Élet híreiben időnként feltűnt a neve vidéki hitközségek műsoros rendezvényeinek szereplőjeként.
1972-ben, az Ódry Árpád Művészotthon lakójaként hunyt el.