- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Pallós Tivadar (1887-1950)

Zeneszerző, karmester. (1887–1950.) 

A Film Színház Muzsika 1958 januárjában tudósított arról, hogy egy hagyatékban 350 sanzon kiadatlan kottájára bukkant az 1950-ben elhunyt zeneszerző özvegye. A zeneszerzőt Pallós Tivadarnak hívták.

1903 nyarán „szimfonia hangversenyek megrendezésére került sor a Szt.-Lukácsfürdő dunaparti nagyvendéglőjében” számolt be a Budapesti napló. Wágner, Liszt, Weber szerzeményei mellet műsorra került az akkor 16 éves Pallós Tivadar egy darabja is. A fiatal művésznövendék innentől sokat szerepelt és egyidejűleg, mint énekkorrepetitor tanított is. 1912-től már úgy hirdethette magát, mint zeneszerző és zongoraművész.

1919–1926 között az Andrássy-úti Színház karmestere volt. 1928-ban a müncheni Deutsches Theater zeneigazgatójaként dolgozott. Operaparódiákat, vígoperarevüt, operettet, énekes bohózatokat írt Zágon István, Balassa Emil, Békeffi László és Harsányi Zsolt librettóira. Sanzonjait előadta Németh Juliska, Ilosvay Rózsi, Berky Lili, Gózon Gyula. Kupléi színvonalas és ötletgazdag zeneszerzőre vallanak. A németországi vendégeskedés után megint Budapest következett, szerzeményeit több színház is játssza folyamatosan.

Ezekben az években új szervezésbe fogott. 1932 augusztusában számos napilap számolt be a Labriola-színház megnyitásáról. (Ez a revüszínház a mai Erkel Színház épületében nyílt meg.) A nyitóelőadás műsorszámai közül kiemelték a lapok a Pallos Ladies női énekegyüttes fellépését. Az öt gyönyörű énekesnő szenzációs énekesszámát a rádió is közvetítette. A kvintett tagjai eredetileg más és más nemzetiségű énekesnők voltak, akikkel korábban Pallós Tivadar bejárta Európát.

1933-tól az énekötös korábbi tagjait fokozatosan magyar énekesnőkkel cserélte le Pallós Tivadar. Az együttes ekkori tagjait csak részben sikerült azonosítani. Ami biztos, hogy 1933 őszén tagja volt Adorján Mária, aki később a Király Színház tagja volt. (Nevével később az OMIKE Művészakció énekesei között lehetett találkozni.) Tagja volt zeneakadémiai vizsgái után Szabó Ilonka operaénesnő, akinek 1945. januári halálát a mai napig rejtély övezi. Tagja volt az 1934-ben ujjászervezett együttesnek Osváth Júlia, mielőtt az Operaház tagja lett volna. Majd megint változott az összetétel, az operaénekessé előlépett tagok közé új, zeneakadémiát végzett énekesnők kerültek, ugyanakkor az együttes háromtagura fogyott.

Pallós Tivadar 1940–44-ben az OMIKE karmestere. Zeneszerzője volt az ott bemutatott Szabolcsi Lajos: A király gyűrűje és Harmath Imre: Békebeli béke című daraboknak. Ezeken kívül számos, Nagy Endre, Török Rezső, Emőd Tamás és a kor többi költője által írt verset zenésített meg. Az OMIKE Művészakció keretei közé kényszerülve sokadszorra ujjászervezte a Pallos Ladies együttest. 1940 őszén mutatkoznak be, immár vokáltrióként. 1941 tavaszán pedig a Dybuk című színmű előadásai előtt léptek színpadra a Goldmark-teremben. Tagjainak nevét is ismerjük: Darvas Ibolya, Somogyi Piroska, mindketten az Operaházban folytatták fellépéseiket a felszabadulás után és Surány (estleg Surányi) Erzsébet, akinek azonosítása még várat magára.
Végül álljon itt egy hosszabb idézet, amely a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg 1935 júliusában:
„A budapesti Fészek-klub, szombatonkénti művészest. A pódium egyszerre megszínesedik, három fiatal lány lép a feszülten figyelő közönség elé: Pallós Tivadar, a neves budapesti zeneszerző és énektanár csoportja vagy, ahogy Európa-szerte ismerik már a híres együttest a Pallós-lédik… A zongoránál maga Pallós mester ül és elkezdődik a produkció. Kezdődik egy pompás spanyol tangóval, hogy azután egy simogató Strauss-valzerben olvadjon föl s végül egy pattogó magyar csárdásban tüzesedjék.”