- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Radnai Erzsi (1900-1983)

Radnai Erzsi (1919-ig Rosenberg Erzsébet) operaénekesnő 1900. október 14-én született Budapesten.
A művésznő a Képes Családi Lapok 1941. 32. számában így vallott az indulásáról:
„…megvallom őszintén, én nem is akartam énekesnő lenni. Zongoratanárnőnek készültem. Anikor tanultam, akkor adták Budapesten a »Leányvásár« című operettet. Én sem tudtam szabadulni az operett zenéjének varázsa alól. Megvettem a kottáját és otthon csak úgy, a magam szórakozására énekeltem, Mint minden szülő a gyermekétől, az én édesapám is el volt ragadtatva a hangomtól. Kézen fogott és elvitt a Zeneakadémiára. A próbaéneklés várakozáson felül sikerült. Három esztendeig tanultam…”
A Pesti Napló 1922 márciusában beszámolt a zeneakadémia növendékhangversenyéről. A beszámolóban kiemelte Radnai Erzsi fellépését, „csengő finom mezzoszopránját, Glück »Orpheus«-ának nagy áriájában”. 1923. június 22-én debütált az Operának a Városi Színházban tartott Trubadúr előadásában Azucena szerepében. Ekkor a Nemzeti Újság így írt róla: „A művésznőnek sötét színezetű, tömör és nemesen telt hangja különösen az alsóbb regiszterekben hat sok drámai erővel’’.
1923. szeptember 1-jétől volt az Operaház tagja. A megnyíló Városi Színházban még az Operaház énekeseként lépett fel Sába királynőjeként, majd Carmen-ként. Az utóbbiról így tudósított a Budapesti Hírlap1925-ben: „A címszerepben Radnai Erzsébet, az Operaház fiatal énekesnője aratott őszinte sikert, kellemes meleg mezzoszopránjával és ösztönös zenei ízlésével.”
Még abban az esztendőben megszűnt a szerződése az Operaházzal. Utoljára 1925. június 14-én szerepelt a „Farsangi lakodalom”-ban. Átszerződött a Városi Színházba. Viszonylag sokszor vendégszerepelt Budapesten és vidéken is. Az újságokban a kritikák kedvezőek voltak. Jó példa rá a Somogyi Újság 1926. február 12-i számában megjelent tudósítás, amely egy kaposvári vendégszereplésről írt:
„Radnai Erzsi egy nagy ígéret. Ha nem hangzana furcsán, azt mondanánk, hogy robosztus hanganyaga van, amely azonban még iskolázásra szorul.”
De siker volt 1926 szeptemberében a Városi Színház Aida bemutatója is, amelyben Radnai Erzsi Amneris szerepét énekelte, vagy Miskolcon vendégszerepelve a Carmenben. Következett 1927 tavaszán a Lohengrin, benne Ortrudot énekelve. Ezekben az években szinte minden hónapban fellépett nótaesteken, zenei rendezvényeken is (közöttük a zsidó szervezetek rendezvényein), valamint szerepeket kapott a Városi Színház operabemutatóiban (pl.: Pillangókisasszony, Parasztbecsület, Mignon.)
1929 júniusában itt énekelte először a Fideliót.
1929. május 29-én a Ferencvárosban kötött házasságot Sós Ernővel (1897–1963), a Warner-gépgyár igazgatójával.
Az 1930-as években is jutott minden évben egy-egy újonnan bemutatott operában szerep.
A második zsidótörvény életbelépése előtti utolsó „rendes” fellépése egy állatkerti Parasztbecsület előadáson volt. Ez után csupán az OMIKE Művészakció keretében engedték szerepelni.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.