- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Vadász Endre (1901-1944)

Festő és grafikus. (Szeged, 1901. febr. 28. – Budapest, 1944. jún. 6.) Szegeden Heller Ödönnél, majd Fényes Adolfnál, végül a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál tanult. 1920-ban a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjjal Párizsban járt, ahol megismerkedett a japán fametszetekkel. 1931-ben a Zichy Mihály grafikai díjat kapta a Szinyei Társaságtól. 1929-ben és 1931-ben az Ernst Múzeumban, 1937-ben a Tamás Galériában rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. Rézkarcokat, fa- és linóleummetszeteket készített. Önálló albumai: Haláltánc (Szeged,1936), Budapest (é.n.). 1943-ban behívták munkaszolgálatra Szajolba. Naplót ír, jegyzeteket arról, hogy milyen magatehetetlennek, kiszolgáltatottnak, megalázottnak, megnyomorítottnak érzi magát. Június 3-án Gödöllőn a munkaszolgálatos táborban méreggel öngyilkosságot követ el. Budapestre szállították kórházba, de az életét nem tudták megmenteni.
/Magyar Életrajzi Lexikon, S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok, Művészeti Lexikon, Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években., Memento Magyarország 1944./

Kép: Nagyházi Galéria ?