- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Varjas Anna (1921-1999)

Az első hír Varjas Annáról hasonló kortársaiéhoz. Tudósítás jelent meg a Zeneművészeti Főiskola növendékhangversenyéről, felemlítve az ő szereplését is. „Debussyt játszott színes szépcsengésű zongorahanggal” – írta a Pesti Hírlap 1935 májusában. A Főiskolán1938 és 1941 között Faragó György és Weiner Leó növendéke volt, 1941-től 1944-ig a Goldmark Zeneiskolában Kadosa Pálnál tanult zeneszerzést és zongorát.
1942 márciusában lépett fel az OMIKE Művészakció Mozart hangversenyén. Ahogy a Magyar Nemzet írta: „a széphangú és könnyedén játszó Varjas Anna derekasan helytállt”.
A holokauszt alatt megjárta a ravensbrücki és a sachenhauseni koncentrációs táborokat.
1946 és 1949 között ismét a Zeneakadémián tanul, miközben már hangversenyezett. Az 1949-es varsói Chopin Versenyen a lengyel kormány különdíját nyerte el.
Petri Endrével kétzongorás kamarazenei előadásokban szerepelt. Nevéhez számos magyar zenemű bemutatása - többek közt Horusitzky Zoltán kétzongorás szonátájának rádiós premierje - fűződik. Az ötvenes évek elején tanított a szegedi konzervatóriumban, majd 1953-tól a Fővárosi Zeneiskolában, végül 1976-tól a Gödöllői Állami Zeneiskolában.
1999 decemberében 79 évesen hunyt el.
A Parlandó 2011. 2. számában Esztó Zsuzsa emlékezett rá ekképpen:
„Egészen véletlenül, baráti hívásra, meghallgattam egy zeneiskolában tartott előadását. Amiket mondott, eleinte szokatlan volt, de valahogy mégis izgalmas. Hívására ettől a naptól kezdve évekig minden péntek délután a lakásá voltam, ahol tanította mutatta módszerét. Hamarosan kiderült számomra, hogy ez a játékmód kísértetiesen hasonlít arra a technikára, amivel a fiatal Liszt Ferenc zongorázott.”