- Fotó, kép

- Műsorfüzet

- Újságcikkek

- Hang anyag

- Kritika

- Partitúra

- Szövegkönyv

Zátony Kálmán (1886-1957)

Zátony Kálmán színész 1886. március 3-án született Budapesten. A sajtóban 1905-től adtak hírt - az akkor még Színészeti Akadémia hallgató Zátony Kálmán - jól sikerült szerepléseiről. A Színiakadémiát 1907-ben végezte el, és Krecsányi Ignác társulatához szerződött. Először Temesváron játszott. Egyik bemutatkozását így értékelte a Pesti Hírlap 1907 májusában:
„Zátony Kálmán pedig a színészakadémiáról való, akinek ízlésességen, amellyel az összjátékba beilleszkedni igyekezett, továbbá természetességre való törekvésén örömmel tapasztaltuk, hogy nem hiába hangzott el az a sok figyelmeztetés, amikbe mint növendéknek része volt.”
Következett Pozsony, Miskolc, Szeged egy-egy évadnyi szerződésekkel, majd 1912 őszén a Vígszínház.
1914 nyarán - még a háború kitörése előtt – angol fogságba került. A furcsa helyzetről szabadulása után, 1915 márciusában így számolt be a Világ című újságban:
„Tulajdonképpen nem tartozom a Polnay [az angolok által lefoglalt hajó – H. L.] személyzetéhez. Egy budapesti színház tagja vagyok s nyári szabadságomat akartam a tengeren eltölteni. Így szállottam Fiúméban a hajóra. Augusztus 6-án a Biskaya-öbölben egy angol cirkáló feltartóztatott utunkban s Falmouthba kísért. Ott vesztegelt a hajónk egy hétig. A hajóról távoznunk tilos volt. Augusztus 12-én, tehát az angol-német-osztrák-magyar háború kitörése napján reggel a Polnay árbocára felhúzták az angol lobogót s hadihajók kíséretében Londonba szállítottak bennünket. Ott egy írást tettek elénk azzal a megjegyzéssel, írjuk alá, hogy a háború tartalma alatt Anglia és az entente ellen nem harcolunk. Én fölesküdött zászlós létemre, negyed magammal az aláírás teljesítésétől vonakodtam s így hadifogságba vetettek és német tisztekkel együtt Dryffringbe, lord Dembi elhagyatott kastélyába kerültem.
[…]
Így múltak a napjaink karácsony estéig, midőn tudomásomra adták, hogy tekintettel arra, hogy még a háború kitörése előtt fogtak el, ami a törvény paragrafusai szerint jogtalan, szabadságomat visszakaptam.”
1915-ben már a fronton volt, ahol megsebesült. A Pesti Hírlap 1916 szeptemberében írt róla: „Zátony Kálmán hadnagy, a Vígszínház tehetséges fiatal tagja, ez év augusztus 5-én Bukovinában orosz fogságba került. Ebből 1920-ban szabadult. Krasznojarszkban a fogság alatt társulatot hozott létre Földényi Lászlóval közösen, magyar hadifoglyokból.
1920-1924. között a Vígszínházban, illetve a Fővárosi Operettszínházban játszott, közben rövid ideig Berlinben filmezett. 1925-től, mivel a Vígszínházban nem kapott jelentősebb szerepeket, a Magyar Színházba szerződött, majd újból a Vígszínház következett. 1930-tól nem volt szerződése, a Víg- a Pesti Színházban, az Új Színházban kapott egy-egy szerepet. Szívesen meghívta szerepelni operettekhez a Városi Színház, a Fővárosi Operettszínház, a Király Színház, a Royal Színház.
1938 végén ott volt a Színészkamarába felvett művészek között, ahonnan csak 1943 októberében törölték. Szerződést a Vígszínházban csak apró szerepekre kapott, még 1939 első hónapjáig. Ide kívánkozik az az apróhirdetés is, amely 1938 decemberében jelent meg a Pesti Hírlapban: „Praktikus angolt tanítok. Zátony Kálmán, II. Csalogány utca 4b.” 1940-41 folyamán még szerepelt a Pesti Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.
Az OMIKE Művészakció előadásain az első pillanattól, tehát 1939 novemberétől részt vett. Ő játszotta többször is a fáraót Pap Károly Mózesében, utoljára 1944. február 28-án. A két időpont között több, mint száz alkalommal lépett színpadra a Goldmark-teremben.
1945-től 1949-ig ismét a Vígszínház tagja volt. (Érdekes, hogy 1949-ben egy darab néma szereplőjeként kapott nívódíjat a Vígszínházban.) 1951-ben a Fővárosi Vígszínházban és a Fővárosi Operettszínházban kapott feladatot. Jellem- majd epizódszerepeket alakított.
1954-ben feleségével együtt kiköltözött Londonba, ott lakó lányához. Ott hunyt el 1957. november 6-án.