A 19. és 20.században a neológ vagy a vallási életből kilepő zsidók óriási szeretettel fordultak a kultúra felé. Az áhítat kétezer éves hagyománya megmaradt, de új imádandó célt keresett, amit az asszimilálódó zsidók, vallásosak és nem vallásosak az irodalomban, zenében, művészetekben találtak meg. Ezt a szeretetet kívánták az 1909-es alapítók megosztani az egész országgal, zsidókkal, nem zsidókkal, mindenkivel. Az OMIKE eredeti célja a nevében is megtalálható közművelődés volt. Ezt a hagyományt szeretnénk mi is folytatni most, 113 évvel később.

A gyönyörűen felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Otto Wagner remekműve erre ideális otthont kínál. Vallási célra is használható az épület, van benne bima, tóraszekrény. De otthont adhat másoknak is. Egyrészt annak a több tízezer zsidó származású budapestinek, akik szeretik a hagyományokat, de már nem követik a vallás szabályait, másrészt azoknak a nem zsidó kultúrakedvelőknek, akik szívesen járnak ebbe a szép zsinagógába. A kultúra összekötheti a vallásos és nem vallásos embereket, zsidókat és nem zsidókat, a Rumbach valamennyiünk otthona lehet.

Mint a gyertyák fénye, amit hanukkakor az ablakba rakunk, a kultúra fénye ragyogjon mindenkinek.